Eszter 2004

ember a természetben

Az elmúlt évek IKT-alapú projektjei folytatásaként a Sulinet Programiroda az innovatív iskolák részvételével új együttműködést indított 2005. novemberében.
A Sulinet célja az új projekttel az volt, hogy az innovatív iskolák oktatási projektjeihez szakmai támogatást nyújtson és a munka során születő jó gyakorlatot továbbadja más iskolák számára is. Az ESZTER projekt nem közvetlen folytatása a Zorka 2004-nek, hiszen ebben bármilyen tantárgy és téma iránt érdeklődő diákok és tanárok részt vehetnek az alábbi célkitűzések figyelembe vételével.

 

A projekt célkitűzései:

 

  • a Sulinet Digitális Tudásbázis tananyagainak használata az oktatásban (tanórán és azon kívül),
  • az innovatív iskolai program keretében beszerzett eszközök kreatív használata (a számítógépes eszközökön túl ide tartozik a meteorológiai állomás és a szenzoros mérőcsomag),
  • a Sulinet Digitális Tudásbázis tananyagszerkesztő eszköz kipróbálása és véleményezése, egy, az iskola által választott kollaboratív platform használata.

 

A projekt időtartama: 2005. december 1. - 2006. május 31.

 


 

Az ESZTER projekt az Ady-ban - Ember a természetben

 

A projekt vezetői: Baka Zsuzsanna és Juhász Gábor

 

A program célja:

 

  • Adott témákhoz kapcsolódó természeti és társadalmi ismeretek közötti kapcsolatrendszer elemzése, az összefüggések feltárása.
  • A különböző tantárgyakban az egy témakörhöz kapcsolódó "mozaikszerűen" szerzett ismeretek integrálása.
  • Élményekben gazdag tanulási folyamat biztosítása, pl. a gyakorlati tapasztalatok, az elvégzett kísérletek, a interaktív tanulási módszerek alkalmazásával.

 

Feldolgozandó témakörök:

 

  • A talaj
  • A víz
  • A levegő
  • T ermészet és társadalom "hulladékai"

 

Innovatív eszközök használata témakörönként:

 

  • Ecolog xl: víz, talaj, levegő, hulladék
  • Meteorológiai állomás: levegő
  • Fle3: talaj témakör kibontása
  • Fényképezőgép, illetve laptop: dokumentálás, projektzáró bemutató készítése

 

Tantárgyi keretből meríthető ismeretek:

 

  • Biológia
  • Kémia
  • Fizika
  • Földrajz
  • Történelem

 

A tanítás tanulás folyamatában alkalmazott módszerekből, eszközökből pl.: kísérletek, forrásmunkák elemzése, adatgyűjtés internetről, kooperatív tanulás számítógép alkalmazásával, terepen történő anyaggyűjtés és megfigyelés, könyvtárhasználat.

 

A feldolgozandó témakörökről részletesebben

 

TALAJ

 

  • Biológia: A talaj mint biológiai produktum, talajvizsgálatok(férgek, gombák, baktériumok).
  • Kémia: A talaj kémiai állapota, talajvizsgálatok (vízfelvétel, pH, humusz)
  • Fizika: A talaj fizikai állapota (szerkezet, szín, hőmérséklet).
  • Földrajz: A talaj kialakulás, alapkőzet és a zonalitás összefüggései, humuszképződés feltételei, talajpusztulás okai.
  • Történelem: A kultúrtörténet során a termesztett növények körének változása, a megművelt területek és a népességszám növekedésének összefüggése, agrotechnika változása, a talajpusztulás színterei. A közvetlen környezetünk talaja ( népi kultúrája), a hasznosítás változása pl. a Sárközben, a Szekszárdi-dombvidéken.

 

VÍZ

 

  • Biológia: A víz az élet forrása, mikroszkopikus élőlények a vízben (oldott oxigén mennyisége, vízszennyezés hatásai). A víz és egészség.
  • Kémia: A víz kémiai állapota, vízvizsgálatok (pH, nitrát, nitrit, foszfát tartalom, víz, mint oldószer, vízbontás).
  • Fizika: A víz fizikai állapota (halmazállapot és oldott anyag mennyisége, hőmérséklet, felületi feszültség).
  • Földrajz: A Világtenger kialakulása, tengerek és szárazföldek vizei, ivóvízkészlet, Magyarország ásvány és hévizei, a Sárköz vízrajza, folyószabályozás előnyei és hátrányai, a vízszennyezés forrásai, következményei.
  • Történelem: A kultúrtörténet során a vízhasználat változása, természeti katasztrófák.

 

LEVEGŐ

 

  • Biológia: Kísérletek gázok, fény, hőmérséklet, a légszennyezés -pl a por hatása az élővilágra, légzéz. A levegő és egészség
  • Kémia: A levegő gázai, oldott anyagai.
  • Fizika: Mérések, pl. hőmérséklet, légnyomás, levegő áramlási sebessége, fényerősség.
  • Földrajz: Az ősi, majd a mai légkör kialakulása; a légkör gázai, a légkör időjárást kialakító változásai; légszennyezés globális hatásai (savas eső, ózonlyuk, szmog, felmelegedés).
  • Történelem: Iparosodás és légszennyezés kezdetei, légszennyezés lokális és globális hatása a társadalom életére.

 

A TERMÉSZET ÉS TÁRSADALOM HULLADÉKAI

 

  • Biológia: Az anyagok körforgása a természetben, (társulások, biomok); Magyarország természetvédelmi területei, nemzeti parkjai; a Gemenci tájvédelmi körzetben fajismereti gyakorlat (növény és állatfajok). Hulladékok, vegyületek anyag és energiaforgalom egyensúly felbontó hatása. Hulladékok, azaz a vegyi anyagok egészségünkre való hatása.
  • Kémia: Kísérletek: hulladékok, azaz vegyületek talaj és víz pH érték változás okozói., veszélyes hulladékok hulladékkezelés (szelektív gyűjtés) gyakorlata.
  • Fizika: Mennyiség és minőség változása, pl. sűrűség, hőmérséklet.
  • Földrajz: Megújuló és fogyó energiaforrások, újra hasznosítható anyagok ipari felhasználása
  • Történelem: Ipartörténet, a XX. század hulladékai, hatása a társadalom életére, (pl. a helyi kezdeményezése, a polgárosodás fejlődése.
  • Történelem: Ipartörténet, a XX. Század hulladékai, hatása a társadalom életére,(pl. a helyi kezdeményezések, a polgárosodás).

 

Projektindítás:

 

2005. 12. 01. csütörtök du. 14-15. 30

A foglalkozásokat rendszeresen (2 hetente) tartjuk. A projektet 1-2 terepgyakorlat után bemutatóval zárjuk. A diákok által készített bemutató nyilvános lesz, melyre meghívjuk a kollégákat és az iskola diákjait is.

 


 

A projekt során végzett tevékenységek:

 

Példák az elvégzett mérésekből, kísérletekből

 

A mérési eredmények összehasonlítása

 

Csírázási kísérlet:

 

Csíráztatott magÖntözésre felhasznált vízFényviszonyok Csíráztatási időCsírázott magok száma, állapota
100 db búzaszemcsapvízvilágosban7 nap56 %-os zöld hosszú hajtások
100 db búzaszemcsapvízsötétben7 nap43 %-os sárga hosszú hajtások
100 db búzaszemenyhén savas víz/ 4pHvilágosban7 nap0 %-os
100 db búzaszemsós víz / Ca/Mg 35mgvilágosban7 nap40 %-os rövid sárga hajtások

 

A kísérletek során különböző vizek mérése is megtörtént: hólé, szekszárdi csapvíz, bátaszéki csapvíz, Magura patak vize, tolnai esővíz, decsi csapvíz, decsi mélykúti víz.

 

TALAJVIZSGÁLATOK:

 

Mérések: a talaj pH értéke, a talaj vízfelvevő képessége (váztalajok, pl. Agyag, homok, lösz, löszös mezőségi talaj).
Elmélet: talaj kialakulás, alapkőzet és a zonalitás összefüggései, humuszképződés feltételei, talajpusztulás okai.
Táblázatok készítése: mérési eredmények rendezésének módszerei, számítógépen táblázat szerkesztés.

 

A kísérletek során különböző vizek mérése is megtörtént: hólé, szekszárdi csapvíz, bátaszéki